És a hercegnőnek bilibe lógott a keze, felébredt és rájött, az egész csak egy rémálom volt. Itt a vége, fuss el véle.

Valami hasonló befejezésre vártam az én storymban is. Egyszer majd kinövöm, hogy szívatom saját magam.

Anya nagyon aranyosan mindig azt kérdezte: „Neked a homlokodra van írva, hogy hülye vagyok szívassatok?” – Igen anya, úgy tűnik.

Mindig belebotlok valakibe, aki mint derült égből villámcsapás jön, aztán már ott sincs valamiért. Mindig van valami, ami közbejön, mindenki megy, csak én maradok. De a legnagyobb kérdésem, hogy meddig. Mikor lesz az, amikor majd fordul a kocka és én leszek a szemét, aki lelép az első adandó alkalommal. Aki azt mondhatja, te is csak egy voltál a sok közül.

Kilógok a sorból, észrevettem már, viszont azt is, hogy a sorral van a probléma nem velem. Minden férfi azt mondja, hogy minden nő egyforma és ez fordítva is így van. De elmondom, hogy nem mindenkinek számít mennyit keresel, milyen autód vagy lakásod van. Nem mindenkinek számit száz százalékban a külsőd, hogy kockás-e a hasad vagy nagy-e a melled. Nem mindenkinek számít, hogy mindenben egyformák legyetek. Egy kapcsolat másról sem szól, csak elfogadni a másikat, ahogy van. A látásod akkor tisztul meg, ha bevallod magadnak is, hogy igaz amit a görbe tükröd mutat. Amit látsz, hogy már nem is azt szereted, ami amúgy tetszik, hanem elkezd tetszeni az amit, szeretsz. A kicsit kevésbé tökéletes külseje, hogy nem olyan magas, mint elképzelted. Amikor rájössz, mégsem olyan fontosak az elvárásaid, mint az eleinte hitted.

Nekem is volt ideálom. Kislányként elképzeltem, milyen lesz a férjem. Aztán jött egy srác. Pont olyan volt, mint elképzeltem. Aztán találkoztunk és megkaptam a gyomorszájon rúgást az élettől. Mondván „Te hülye, egész idáig elvakultan kerestél valamit, ami nem is való hozzád!”. Be kellett látnom, hogy ez tényleg így van.

Megint ott tartok ahol már voltam párszor. Toporgok egyhelyben és nem tudom eldönteni, hogy ráérek még, vagy menjek tovább. Egyedül vagy párban. Mindenki tudja, hogy az élet valamit valamiért alapon működik. De amíg én feladnék mindent egyért, addig negyed ennyit sem kapnék vissza.

Belefáradtam én már sok mindenbe. Abba, hogy végre megtaláljam a helyem.

Muszáj lesz változtatnom, talán tényleg nekem kell változnom, hogy az életem is átalakuljon.

A mai napig úgy ébredek, hogy én vagyok a pitypang a rózsák között…

De eljön a nap, amikor fordul a kocka.

Már várom.